A terapeuták új nemzedéke
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi is a TestSzobrászat tulajdonképpen, és végül is mi a különbség a többi fasciális, vagy nem fasciális manuális technikákhoz, módszerekhez képest.
A modernkori jóga
A különbség megértéséhez a modernkori jógához érdemes nyúlni. Ez, mint tudjuk, már nem az eredeti indiai jóga, hanem annak valamiféle fejlődő változata. Ezzel együtt nyomokban még megtalálható benne a lényeg. A test és a lélek egyesülése. A jóga jelentése egyesülés, ami a jóga órákon a matracon leginkább a fizikai test, és a lelki folyamatok szinkronját jelenti. A jóga egy kiváló eszköz arra, hogy ezt az egység iránti vágyat, az egészség érzését megteremtse.
Ezért fontos, hogy a jóga elterjedt a világon, és lépten-nyomon jógastúdiók nyíltak: szinte mindenkinek megadatik, hogy jógázhasson. Egyre többen döbbennek rá, hogy a jóga nem csak valamiféle edzés, hanem egy komoly belső utazás is benne van az árban. A jóga azt az egységet próbálja megteremteni, ami legutóbb az ipari forradalom környékén veszett el. Akkor, René Descartesnak köszönhetően szétvált a lélekkel foglalkozó egyház, és a testtel foglalkozó orvostudomány.
TestSzobrászat - a test és lélek élményeinek összehangolása
A TestSzobrászat egy kiváló lehetőség a test és a lélek történéseinek, élményeinek összehangolására. Erre szoktam mondani, hogy ami jógában 2 év, az TestSzobrászatban 5 perc. A TestSzobrász kezelés alkalmával megérintett és megmozgatott izom gyakran új testérzeteket jelent a legtöbb gyakorlott jógásnak is, amihez gyakran társul valódi életélmény, történet, trauma. Ezt hívjuk a TestSzobrászatban Sztorinak.
A testtartáshoz tartozó sztori gyakran a legmeghatározóbb élményeket, érzelmeket írja le, és erős összefüggést mutat a testtartással. A testtartás TestSzobrász kezelések által való megváltoztatása kihat ezekre a sztorikra, amelyek így feldolgozhatóvá, meghaladhatóvá válnak. Ezt a hatást jellemzően hosszantartó, kitartó jógázás, és meditálás képes csak kiváltani, ami akár több évbe is telhet.
Dr. Ida P. Rolf és a jógapózok
A TestSzobrászat szempontjából a következő nagy lépés Dr. Ida P. Rolf nevéhez fűződik, aki a 40-es évek New Yorkjában jóga pózokba segítette az őt megkeresőket, és azt figyelte, hogy melyik pózban melyik testrész nem mozog. Megfigyelései alapján alakult ki a Rolfing® Struktúrális Integráció módszere.
Ő volt az első, aki elkülönítette a felszíni és mély szöveteket a testben, és hozzájuk tartozó tulajdonságokat, funkciókat azonosított. Tudta, hogy amivel dolgozik, az a kötőszövet, illetve fascia, és hogy az egész rendszer folytonos. Fő feladatának tekintette a felszíni és mély szövetek struktúráinak egymással való integrálását.
Edzés vagy terápia? Mindkettő!
Biztosan állíthatom, hogy Tom Myers Anatomy Trains című könyve és, a Rolfing® Technika finomítása és rendszerszintű megújítása vezetett a fascia szemlélet elterjedéséhez a világon. Tom nagy figyelmet szentelt a társterületek, és azon belül is a mozgással való integrációnak, ami meg is nyitotta az utat az edzések, a fitness és a wellness világa felé. Az így kialakult strukturális szemlélet nyilvánvalóvá teszi a funkció ismeretének szükségességét.
A két szakterület azonban távol állt egymástól. A fitness és wellness iparban dolgozók ezidáig két külön irányba specializálódtak. Az egyik tábor az edzést tartotta üdvözítőnek, a másik a terápiát. Így alakulhatott ki, hogy a manuál terápiát végzőknek nem volt fontos a mozgás és annak ismerete, - ez alól az egy ízületen keresztül vizsgált mozgás és mozgásterjedelem kivétel - és ugyanígy a mozgásterapeutáknak, edzőknek sem kellett tudnia megérinteni, kitapintani a vendéget.
Erről a témáról az 50-es 60-as években Ida Rolf és Moshe Feldenkrais hosszú évekig vitázott. Dr. Rolf a struktúra fontosságát hangsúlyozta, és abból eredeztette a funkciót. Feldenkrais szerint viszont a funkció alakítja a struktúrát. Feldenkrais a módszerét Funkcionális Integrációnak is nevezte.
Egységben az erő!
Azonban mindkét tábor egymásra van utalva. Az edző hiába edzi az adott testterületet, ha az sérült, vagy be van rövidülve, míg a masszőr hiába lazítja le, ha aztán elmarad a sport, vagy a test fizikai karbantartása a mozgásszegény életmód következtében.
Mivel a TestSzobrászat az ida rolf-i hagyomány folytatója, és Tom Myers tanításának követője, megvan benne ez a kapcsolatteremtő, másképpen mondva integráló képesség: az anatómia, mint struktúra és a mozgás, mint funkció között. Aki ezt megérti, és integrálni tudja a két területet - a mozgást és a szövetek elrendeződését -, az a terapeuták új generációjához, nemzedékéhez tartozik. A két területen szerzett szakértelem, és az azok közötti híd építése, összekötése jellemzi az új fajta terapeutákat.
A TestSzobrászat ebbe a csoportba biztosít belépést.
Aki pedig a Sztorira is rálát, és a test-lélek folyamatok között is képes összefüggéseket találni, az olyan versenyelőnyre tesz szert, amitől praxisa megváltozik, és kiterjed olyan potenciális érdeklődők körére is, akiket korábban nem volt képes elérni. Hamar megjelennek a társterületekről érkező vendégek, akikkel gyorsan kialakul a közös nyelv, amit a strukturális szemlélet és háttértudás támogat.
A TestSzobrászat ezért jelent paradigmaváltást, és különbözik a többi módszertől, technikától. A testtartás, a struktúra változtatásával a funkció és a teljesítmény, valamint a lelki folyamatok is változnak.
