A fogalom szigorúan vett, eredeti lényegétől elrugaszkodva definiálom azt a fajta oktatást, amelyet a TestSzobrászatban használunk. Ennek alapjait mindenképpen Dr. Honti Lászlóhoz, és az általa feltárt SzocioKibernetikához kapcsolom. Ebből a rendszerből sok használat, próbálkozás, és alkalmazás után az évek alatt tisztultak le azok a technikák, technológiák, eljárások, amelyek a leginnovatívabbnak és leghasznosabbnak bizonyultak. Lényegük, hogy a Mentor, a mi esetünkben a TestSzobrász valóban odafigyel a Mentéire, nálunk Inasnak hívjuk, és megtesz mindent, hogy az Inasok a TestSzobrász képzésben előre haladjanak.
A képzésünk jellemzői röviden a következők:
Kis létszámú csoport
A 2 személyes csoport a diád, ahol a döntés és a döntési helyzetek folyamatos feszültséget generálnak a két fél között.
Ennél fejlettebb a 3 fős csoport, a triád: a diád kiegészül, a döntéseket már egy harmadik fél bevonásával segítik dűlőre vinni. Ilyen az ulti nevű kártyajáték is, amiben mindig egy a kettő ellen megy a harc, lapjárástól, és egyéb tényezőktől függően alakítva ki a pillanatnyi egyezséget.
A 4-15 fő közötti csoportokat nevezzük kis csoportoknak. A TestSzobrász képzésben minden évfolyamban 5 fős csoport modellt használunk, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe. Gyakori, hogy az évfolyamban 5-nél több Inas van, ilyenkor vagy több 5 fős csoportot alakítunk ki, vagy a csoport 5 főre jutó szerepeit kiosztjuk, és többen is játsszák azokat csoportként. Ennek lényege, hogy a TestSzobrász képzésben elsajátítandó ismereteket, kompetenciákat a diád, triád, szupervízió és hipervízió folyamatain vezetjük végig. Tapasztalataik szerint ez a rendszer biztosítja az ember holisztikus értelmezésének megtaníthatóságát.
A belátható távolság
Jellemzően a legtöbbet nem a nálunknál sokkal magasabb szinten lévő emberektől tanuljuk, hanem azoktól, akik csak kicsit tudnak többet nálunk. Ez az optimális tudás távolság nagyjából 15 százalék. A nálunknál kicsit okosabb ember képes a mi hullámhosszunkon beszélni, kommunikálni. Így képesek vagyunk a tőlük hallott információkkal kiegészíteni a tudásunkat, ami folyamatos fejlődést hoz, és ösztönöz. A professzorok ugyan nagytudásúak, de leginkább hős, vagy példakép szerepük motiválja a tanulókat a tanulásra.
Az egyik kedvenc professzorom Marian C. Diamond (1926-2017) az idegrendszer tudósa, kutatója volt. Több előadása is megtalálható az interneten, ezeken sok száz egyetemistának magyarázza az emberi test anatómiáját. Érdekes pillanatok azok, amikor valaki a hallgatóságból kérdést tesz fel neki. Diamond ilyenkor kiesik előadói szerepéből, csak nehezen tud választ adni, mert egy teljesen más értelmezési közegben él, létezik. Előadásain a tananyag sajátos módon ismertetésre kerül ugyan, de a hallgatóság nem az ilyen előadások alkalmával tanul, hanem egymás közt megtárgyalva, együtt tanulva-készülve a vizsgákra. Roszabb esetben a tanuló bemagolja az anyagot, de a professzortól csak morzsákat lehet gyűjtögetni.
Ezért a TestSzobrász képzésben tudatosan, egymással folyamatosan érintkezve és keveredve tartjuk a képzés óráit a különböző évfolyamoknak, amibe folyamatosan visszaforgatjuk a végzett és praktizáló TestSzobrászoknál felgyülemlett tudást.
Így minden Inas megtalálhatja azokat az Inas társait, vagy más TestSzobrászokat, akiktől a leginkább képes tanulni.
A Szupervízió
Ez a TestSzobrász képzés egyik legfontosabb jellemzője. Minden képzésben résztvevő Inas folyamatos támogatás és ellenőrzés alatt dolgozik. Emiatt folyamatosan ismert az Inas előrehaladása, és rendszerint felmerülő problémái. Ezekre a szupervízor állandó visszajelzést képes adni, ami előrelendíti a nehéz helyzeteket, és gyorsítja a tudás megszerzését.
Így a TestSzobrász képzést elvégző Inasok páratlan szakmai tudással vágnak neki saját TestSzobrász praxisuknak. A szokásos, néhány éves tapasztalatszerzési idő szinte nullára redukálódik, mivel az ezekben az időkben elvéteni szükséges hibákat már a képzés alatt sokszor elkövették, és lehetőséget kaptak kijavításukra.
A TestSzobrászatat ennek ellenére egy olyan hivatás, ami egész életre szóló feladatot és tanulnivalót biztosít. Elvégre az ember megismerését tűzzük ki feladatul. Ehhez tapasztalatunk szerint olyan holisztikus nézőpont kialakítása szükséges, ami a test, szellem és lélek együttes megfigyeléséből és a közöttük lévő összefüggések felismeréséből áll.