TestNevelő 3. rész - Mozgás és mozgathatóság

2017-04-10

A pardigma váltást a TestNevelésben az jelenti, hogy a TestNevelő képes megkülönböztetni a mozgás készséget a mozgathatóság készségétől. Vagyis betudja azonosítani, hogy a mozogni vágyó mozgásmintája mely területen szabad és mely területeken, milyen módon akadályozott. Erre használja a 7Próbát és a KötelezőKöröket.

Ez azért fontos mert a mozgás és mozgathatóság készsége az emberi szervezet két különböző rendszerével, szervrendszerével kapcsolatos. A mozgás készség az idegrendszert és a TestNevelő munkájának hatókörében főként az agyban a mozgás kivitelezésének koncepcióját jelenti, míg a mozgathatóság az izületeket és a szöveteket vagyis a mozgásszervrendszerét.

A mozgás készség zavarai legjobban a TestSzobrászatból származó kifejezés, a mozgató-érzékelő amnézia írja le. Ez azt jelenti, hogy a testrész, izület, izom mozgatható, mozgásra képes, izületi, vagy szöveti akadálya nincs a mozgásnak, viszont valamilyen okból az agynak nincs teljes kontrollja a terület felett, egyszerűen elfelejti azt, kikapcsolja. Amennyiben érzékelési (afferent) amnéziban ragad az idegrendszer, akkor nem fogja megfelelően fogadni, illetve kapni a jelzéseket a szabad igedvégződésektől, receptoroktól, más érzékelő rendszerektől, ha viszont mozgató (effernet) amnéziáról van szó, akkor minden érzetet vehet az agy, de nem ad rá megfelelő mozgatást válaszul.

A mozgató-érzékelő amnézia leggyakrabban traumatikus események következtében alakul ki. Ez azért van mert a szervezet mindent elkövet a fájdalom kiiktatására. Az egyik ilyen mechanizmus a fájó testrész lemerevítése, mivel a sérült testrész mozgatása újabb fájdalommal jár, illetve a megélt fájdalom elől való elhajlás, elmozdulás, ezzel ugyancsak megakadályozva a testet a fájdalmas testhelyzet felvételében. Ez egyben a mozgásszervrendszerben kialakuló kompenzáció nagy részének létrehozója is.

A mozgató-érzékelő amnézia miatt mozgás képtelen testrészeket, testtájakat Stabilizáló és/vagy mozgató rendszeri zavarral érintettnek hívjuk és értelmezzük.

Ilyen esetekben a TestNevelő dolga adott, a beazonosított Stabilizáló és/vagy mozgató rendszeri zavar által érintett területeken mozgásgyakorlatokkal, progresszíven érdemes fejleszteni a mozgás készségét.

A mozgathatóság készsége, mint másik mozgást befolyásoló tényező viszont a mozgásszervendszer izületitől és szöveteitől függ. Vagyis hogy az adott izület képes-e a számára megfelelő mozgásterjedelmet bejárni. Ennek mérése történik a KötelezőKörök alatt, amikor a mozgásukban gátolt testrészek izületenkénti mozgásterjedelem vizsgálatait végzi a TestNevelő. A KötelezőKörök eredménye megmutatja, hogy mely izület, illetve szövet mozgathatósága korlátozott. Ezt nevezzük Izületi elakadás és/vagy szöveti visszafogottságnak. Ilyen esetekben gyakran a helyi biomechanikai vizsgálatok elvégzése javasolt, esetenként gyógytornász, csontkovács, orvos bevonásával.

Ezekben az esetekben a mozgásfejlesztés edzéssel, mozgásgyakorlatokkal való fejlesztése nem javasolt, hanem az izületi elakadást és/vagy a szöveti visszafogottságot javasolt fejleszteni először, főként manuális technikákkal, illetve más fizióterápiás eszközökkel, módszerekkel.

Mindebből látszik, hogy még mielőtt valaki komolyabb edzésre, sportolásra, vagy valamilyen mozgásformát is magábanfoglaló életmódváltásra szánja magát érdemes TestNevelővel konzultálnia.

Mindazok akik már rendszeresen aktívan mozognak és fejleszteni szeretnék a teljesítményüket ugyancsak profitálhatnak egy TestNevelővel való közös munkából.       

Bővebben a TestNevelő képzésről itt olvashatsz.

 

Címke:

Vélemény, hozzászólás?